Zsigray Julianna: Szűts ​Mara házassága (Szűts Mara házassága 1.)

Egytől egyig úrifiúk és úrikisasszonyok Zsigray Julianna regényének hősei. Fontos különbség ez Kosáryné Réz Lola vagy Mollináry Gizella nőalakjaihoz képest, akik az alsóbb néposztályokból származnak. Részben mégis ebből, a gondtalanságból és a jólétből ered a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb sikerregénye, a Szüts Mara házassága,
így lesz a felhőtlen szórakoztatás csúcsteljesítménye, csurig töltve érzelmekkel és nosztalgiával. Jól sikerült ponyvaregénynek volna mondható, ha nem lenne benne más, mint a romantikus lányregényektől elvárható izgalom, szenvedély, dráma és beteljesülés. Csakhogy ennyi nem lett volna elég ahhoz, hogy egy könyv helyet kapjon a Női remekírók sorozatban.
Mivel nyújt többet a szerző az igényes olvasó számára Szűts Mara és Kornélia viharos szerelmi kalandjainak bővérű leírásánál? Azzal, hogy Zsigray Julianna, aki maga is egy uradalmi tiszttartó lányaként született, a múlt század elejének dzsentrivilágát belülről, tehát a lehető leghitelesebben eleveníti meg. És azzal, hogy ez az idilli történet egy idilli korszakban bonyolódik, a kiegyezés utáni monarchia fénykorában, amikor úr és szolga még pontosan ismeri és többnyire becsüli is a maga helyét egy jól tagolt, jól szabályozott és a maga módján virágzó társadalomban. És persze itt nem azokról az urakról, nem arról az uralkodó osztályról van szó, amelynek tagjai hamarosan világháborúba taszítják Magyarországot. Sokkal inkább arról a békebeli vidéki magyar nemességről, melynek számára egy jó búzatermés, egy szerencsés házasság, egy élvezetes zenedarab vagy egy megnyert kártyaparti megadja az élet ízét és értelmét. Ritka pillanat ez egy borús korokkal sújtott ország történetében

Régebbi kiadás, 1933, kicsit használtabb állapotban

antikvár darab